October 29, 2014

Rendszerváltás, üveglábakon

 

Még 2008-ban az SPÖ és az ÖVP kormány programja ígéretet tett egy központi anyakönyvi nyilvántartás (ZPR) bevezetésére, amely az addigi születési, házassági és elhalálozási anyakönyvek vezetését kellett volna, hogy felváltsa a községi közigazgatási hivatalokban. Ezt a bürokrata hozzáállást ténylegesen meg kellett volna szüntetni, azonban a hatéves összehangolási időszak szemmelláthatólag nem volt elegendő.

Oszd meg a Facebook-on. Oszd meg a Twitteren. Oszd meg a Google+-on. A „ZPR” munkájának kezdete most végérvényesen november 1-ben került megállapításra. Ezzel egyidőben azonban a Nemzeti Tanács az elmúlt szerdán sürgősen meghatalmazást adott Mikl Leitner Johanna (ÖVP)

belügyminiszter asszonynak, aki egy rendelet alapján újra engedélyezte az „anyakönyvek ideiglenes vezetését”. A szabályozás az utolsó pillanatig változott és el lett törölve az a rendelkezés, mely szerint az 500 gramm alatt született gyermekek akik elhunytak, nem minősülnek személyeknek.

 

Éves előrejelzés

 

A „ZPR” ausztriai útja egy bejelentés végrehajtatlan történetét jelenti. A 2008-as kormányprogram előrejelzései szerint, az első években nem történt semmi érdemleges. 2011-ben szintén történt valamilyen bejelentés, 2012-ben még egyszer. 2013-ban áprilisra vonatkozóan is voltak bejelentések. Végül az indulás 2013. november 1-ben került megállapításra.  A hivatalnokok szakszervezetének figyelmeztetését a „kaotikus állapotokról” a Belügyminisztérium 2013. szeptemberében elutasította: Van még „elég idő” a felkészülésre.  Most egy évvel később a felkészülési idő szemmel láthatólag még nem volt „elegendő”: az anyakönyvvezetők még egyszer figyelmeztettek a kaotikus feltételek meglétéről, a Belügyminisztérium pedig láthatólag nem volt kész egy újabb határidő módosításra. „A rendszer még mindig nem működik. Egyes képzésekről a hivatalnokok dolgavégezetlenül tértek haza, a számítógépes programok hibája miatt”, figyelmeztetett  Angela Lueger a Nemzeti Tanács (SPÖ) tagja és a közigazgatási hivatalnokok szakszervezetének elnökhelyettese a  „Wiener Zeitung“-ban.

 

Átfogó nyilvántartások ezer ember kezében.

 

A jellemzően osztrák megoldás, hogy egy rendszer hivatalosan működni kezdjen, de ténylegesen minden marad a régiben, Lueger szerint elkerülhetetlen. Ő az elmúlt héten kritikával illette a Nemzeti Tanácsot, hogy a rendszer továbbra is „több gyermekbetegséggel küzd“.  Az „FPÖ“  azt állított, hogy az adatátadás nem történt meg a megfelelő minőségben. Az adatvédelmi megbízottak már egy éve figyelmeztettek, hogy az átfogó nyilvántartásokhoz minden egyes személyre vonatkozóan  hozzá lehet férni egész Ausztria területéről – többet erről az oesterreich.ORF.at  honlapon.

 

A születéssel, családi állapottal, nemmel, a névvel kapcsolatos jogi kérelmekkel, partnerséggel, szülőkkel és gyermekekkel, valamint gyámsági szabályozásokkal, a származással és állampolgársággal  kapcsolatos adatoknak november 1-től kezdődően egy nyilvántarásba kell, hogy összegződjenek, amelyekhez minden helyről megvan a hozzáférhetőség a felhasználás és irányítás lehetősége.

 

Egyidejűleg az állampolgársági nyilvántartás is központosításra kerül. A polgároknak ez végül is az összetett adminisztratív eljárások könnyítését kell, hogy jelentse, akárcsak az anyakönyvi hivatalnak.  Az adatokhoz hozzáféréssel bírnak a biztosítók, a bíróságok és kórházak is.

 

Nagyon összetett feladat, de megvalósítható.

2012-ben az akkori kancellárhelyettes Michael Spindelegger (ÖVP), megbecsülte a „ZPR” bevezetésének a költségeit 6,5 millió euróban, az éves takarékoskodást pedig „a több millió éves levél” megszűnése miatt, mintegy két millió euróra becsülte. A Belügyminisztérium Marije Fekter (ÖVP) miniszterkedése idején sem, akárcsak most Mikl-Leitner idején se tájékoztatott a halasztás okairól. Kétségtelen, hogy a feladat igen összetett.

 

Az az 1.500 állami intézmény, akik eddig önállóan vezették és gyűjtötték a családi állapotra vonatkozó adatokat, eddig mindezt saját szabályaik, saját rendszereik és saját metodológiájuk szerint végezték. Lehetséges, hogy Németország, amely szembesült a náci adminisztrációs jogtörténettel, látva maguk előtt ezt a problémát, jobb utat választott: ott 2006-ban döntés született, hogy 2009-ben bevezetésre kerül a digitalizáció, párhuzamosan az anyakönyvek vezetésének régi  módszereivel.  Az ötéves próbaidő az elmúlt év december 31-én nagyobb problémák nélkül letelt.

 

(“ORF NEWS”, 2014.10.29.)

Forrás: http://orf.at/stories/2251486/2251507/